1. a szájüreg és a garat közötti átvezető rész. fáj a torka; torkán akad a falat; ▸ jó torka van | ▸ torkig ▸ torkig van valakivel, valamivel | ▸ a halál torka | <kif-ekben:> a hangadás helye, szerve. teli torokból; torkát köszörüli; torkán akad a szó.

2. a nyak elülső része. vizes ruhát tesz a torkára; ▸ torkán van a kés

3. üreg, cső stb. (szűk) nyílása. a barlang, az ágyú torka. | csizmán a fejet és a szárat összekötő rész. | koh a nagyolvasztó felső nyílása.

4. oldalt zárt térség (kül. utca, völgy) bejárata. ▸ semmi baja kutya baja, csak a torka véres ▸ torkára forr a szó

[ fgr tőből]

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. gömbölyűre formált (töltött) főtt tészta. | (húsból) hasonlóan formált ételnemű. | biz <kif-ekben.> ▸ gombóc van a torkában ▸ gombóc van a szájában

2. biz puha anyagból gyúrt gömb.

3. tréf apró termetű, kövér ember.

[←gomb ]